reality.
Szép péntek 13. éjfél utáni mittomén hányadik percet kivánok mindenkinek.
Bocsi, hogy régen írtam, de apumékhoz mentem nyaralni, és ugyan netközelben voltam, semmi energiám nem volt blogolni.
Egy hétig vigyáztam a húgomra, háát mit ne mondjak, néha rémes tud lenni. Hiába főztem neki minden kikúrt finomat (és tényleg jók lettek, leszámítva a tejbegrízt, de hát na :"D) nem evett semmit, csak kekszestejet. cöhh
Hétvégén itt volt a nővérem, eléggé kiakasztott, mint mindig... Nemrég szakítottak a pasijával, de ez sem akadályozta meg abban, hogy felbassza az agyamat.
Ezt pár napot pedig apummal és a húgommal töltöttem. Uncsi volt, gépeztem, jól be is lassítottam szegényeknek a netet.. (bocsi)
Tegnap délután pedig végre elszabadultam onnan, most keresztanyuméknál vagyok. Beugrottunk Panniért meg az öccséért is, ők is itt lesznek pár napot. Pannival egy szobában vagyunk, mindketten fejhallgatóval, max sebességgel pötyögve a billentyűkön. Kockák, hühh.
A vacsi valami baconos izé volt, de tök fincsi volt, na meg hízlaló. Na mindegy, így is dagadt vagyok. Kiborítottam a szódavizet az asztalra, és az új gúnynevem "diótörő" lett...És meghallgattam Panni répahimnuszát is. xD
Szóval megvagyunk. :D Szar dolog is történt, de azt a kövi bejegyzésben.
Úgy döntöttem gyakrabban fogok blogolni, amíg itt vagyok Szilviéknél, már csak a sok program miatt is, hogy ne egyszerre kelljen leírnom őket. :)
Addig is csáó!
give me coffee
|