Egyszer volt, hol nem volt... Meg kell mondjam, kifogytam az ötletekből. Több, mint 3 éve fut a honlap, habár más névvel, stílussal indultunk neki még akkor.

Először sunnystories.gp, a drága történetes oldalam, ami talán jobb is, hogy a süllyesztőbe veszett. Aztán nem találtam a helyemet, ezerféle blogon, oldalon működtem. Répámmal (eredeti művésznevén Pennyvel :d), Moncsival, az én drága egyetlen Zsómmal, bár ki tudja már, miféle lapot próbáltunk működtetni mi ketten. 
Mielőtt majdnem egy évre felfüggesztettem a honlapszerkesztést, előrukkoltam egy Kesha rajongói oldallal (jézusmáriám..lol), ami egyszer az ajánlott oldalakhoz is kikerült a gportal főoldalára. :3 Meg kell jegyeznem, ekkor indult hosszú útjára a doomsday.gp.
Egy nagyobb szünet után fejest ugrottam a "tartós" blogolásba, ami konkrétan annyit jelentett, hogy szakaszosan hoztam a bejegyzéseket. Egy-két hétig rendszeres frissek, stbstb, aztán hirtelen három hónap szünet csak úgy a semmiből. :d Sajnos erre most is hajlamos vagyok, de már kényszerítem magam, hogy valamilyen módot találjak arra, hogy valami vállalhatót írhassak ide. 

A leghosszabb szünetem ez idő alatt kicsivel több, mint 7 hónap volt. Amikor visszatértem, leírtam dióhéjban ennek okát (btw, még mindig olvasható ;d). Ezek után próbáltam újra felvenni a tempót, a "tartós" blogolásmódom továbbra is maradt, de úgy érzem, valamivel értelmesebb bejegyzéseket sikerült kiszenvednem magamból. (néha szó szerint :D)

Elérkeztünk ide. Három hosszú év... Esküszöm többnek tűnik. :d
Ez idő alatt sok remek emberrel találkoztam, inspirálódtam mások bejegyzéseiből. 
Sokszor úgy érzem, semmiről se tudnék írni, vagy hogy igazán nincs értelme ennek az egésznek. Végül mégis feljövök, néha visszaolvasom a régi bejegyzéseimet, miközben csak a fejemet fogom, hogy hogy lehettem ekkora idióta. De megéri, mert olyan ez, mint egy kis hiányos napló. Sok-sok emlék, barátok, a kétségek. (a régi novelláim, verseim, amik még mindig fent vannak az oldalon, csak elrejtettem őket muhahaha)

Látjátok most is úgy indultam neki, hogy na ebből megint nem lesz semmi, maximum egy unalmas nyafogós bejegyzés, mint mindig, amikor nem tudok mit írni... aztán mégse. :d

Nagyon-nagyon köszönöm Leilának, hogy ajánlotta ezt a témát (még májusban, upsz), nélküled várhattunk volna még két hónapot a következő bejegyzésig. :D Nem tudom, hogy olvasol-e még, de örök hálám. :3

Tanulság: írjatok, hogy mit szeretnétek olvasni tőlem, mert egyszerűen pang az ötlettáram, és tényleg szeretnék végre többet foglalkozni az oldallal. :) Szóval hajrá!

étreinte, cupcakes!