Wasabis szép hajnalt mindenkinek!
Mint látjátok, így hajnali négy körül annyira unatkoztam, hogy összedobtam ezt a szép, új dizit. Az ihletet Zsónak köszönhetem, a blogja nagyon megindító. *meghatódik*
Tuuuudom, nem sokat blogolok, sajnálom, de egyszerűen vagy mindig kimegy a fejemből, vagy nincs semmi közönivalóm a világgal.
Ez a harmadik napom alvás nélkül, kezd izgi lenni. :D Annyi bölcsesség és filozófikus dolog van a fejemben, hogy nem igaz. Még az alkotási kedvem is megjött tőle. Egy hét, két új festmény, frissített világnézet, ilyesmi.

Rájöttem, hogy a világ szar. Vagyis ezt eddig is tudtam, de ettől függetlenül én nyugodtan élvezhetem. Nem nekem kell megváltani a világot, és a világbékére is várhatunk, amíg bilibe lóg a kezünk. Az emberekre hatást gyakorolni lehetetlen, mindenki vak és önfejű. Nem adhatjuk fel az egyénisgünket, csak azért, hogy elfogadjanak. Néha ez nem rajtunk múlik. Pedig komolyan elgondolkodtam nemrég, hogy most aztán megváltozom, én leszek a cuki, szeretnivaló... De semmi értelme, ha az élet így hazugság. Inkább leszek egyedül önmagam, mint másokkal egy ócska marionett-bábú.

Ennyit mostanra az agymenéseimről. :D Kívánjatok szerencsét mára, családi ebéd lesz mamáméknál. Zombi leszek... legalábbis feltűnőbben. ;)